Speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszer.

Enterális glutamin pótlásra (instant por) a magas glutamin szükséglettel rendelkező állapotokban pl.: kemo- és radioterápiás kezelés, égés, balesetből adódó sebgyógyulás, vagy sebészeti beavatkozás esetén.

 

Adagolás

Kiegészítő táplálás céljára. Javasolt adagolás felnőttek számára: napi 3-szor 4 csapott mérőkanállal (1 mérőkanál = 5g) 5 napig. Daganatos betegek esetében alkalmazását 3-5 nappal a kemo- vagy radioterápia előtt kell elkezdeni és a terápia befejezése után legalább 5 napig kell folytatni.

 

Elkészítése

  1. Öntsön 200 ml lehetőleg hideg folyadékot egy tiszta pohárba, vagy shakerbe.
  2. Adjon hozzá 4 csapott adagolókanál Glutamin Medical Plus-t.
  3. Alaposan keverje fel, vagy rázza össze a shakerben, majd egy kanál segítségével 1 perc múlva keverje fel újra.

 

Felhasználás

A feloldott készítményt tárolja hűtőszekrényben és 24 órán belül fogyassza el. Keverhető még gyümölcslével, vagy olyan ételekkel, mint pl. a joghurt, almapüré, stb. Amennyiben azonban a feloldás nem vízben történik, a készítményt az összekeverés után azonnal el kell fogyasztani.

 

Összetevők

L-glutamin, maltodextrin, természetes narancs aroma, Vitamin E (tocopherol acetate), Vitamin A (retinol palmitate), Vitamin D3 (cholecalciferol).

 

Fontos figyelmeztetések

Kizárólag orvosi felügyelet mellett használható. Kizárólagos táplálásra nem alkalmas. Parenterálisan nem alkalmazható. Csecsemőknek 1 éves kor alatt nem adható.

 

Tárolás

Száraz helyen, szobahőmérsékleten.

 

Tápanyag táblázat

Átlagos összetétel

 

20 g por

100 g por

Energia

kJ (kcal)

340,4 (80,1)

1701,8(400,4)

Fehérje

g

10,1

50,5

ebből glutamin

g

10,1

50,5

Szénhidrátok

g

9,7

48,6

ebből cukor

g

0,4

2,0

ebből laktóz

g

0,0

0,0

Zsír

g

0,0

0,0

Rost

g

0,0

0,0

Nátrium

g

0,0

0,0

Vitamin E

g

0,0005

0,0025

Vitamin A (retinyl palmitate)

g

0,00014

0,0007

Vitamin D3 (cholecalciferol)

g

0,000006

0,00003

 

FELÍRÁSI SEGÉDLET

Elfogadható BNO kódok:                                           

E4400 - Mérsékelt fokú fehérje-energia hiányos alultápláltság

E4410 - Enyhe fokú fehérje-energia hiányos alultápláltság

R6330 - Táplálkozási nehézségek és zavarok

 

Az aktuálisan érvényes árért, kérjük, keresse fel az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő oldalát (http://neak.gov.hu/)

Készítmény megnevezése

Kiszerelési egység

Bruttó fogyasztói ár (Ft)

Normatív támogatási kategória (%)

Normatív támogatási összeg (Ft)

Térítési díj normatív támogatás esetén (Ft)

GLUTAMIN MEDICAL PLUS SPEC. GYÓGY. ÉLELM.

600g

13 089

55

7 204

5 894

Forrás: https://neak.gov.hu/pfile/file?path=/letoltheto/ATFO_dok/gyogyszer/PUPHA/PUPHA_GYOGYSZER_LAKOSSAGI_20240201_v3.xlsx1&inline=true 

 

Termékár, - felírhatóság

Gyógyszertárakban kapható.

 

Közgyógyellátás terhére rendelhető!

 

Allergén információk

Tejfehérje mentes, gluténmentes, laktózmentes

 

Indikációk

 

Kiszerelés

600 g-os visszazárható doboz 5 g -os adagolókanállal

A GLUTAMIN

A glutamin a szervezetben leggyakrabban előforduló aminosav, a testfehérjéket alkotó 5 legfontosabb aminosav egyike. Az izomzatban a szabad aminosav készlet 60%-a -, az extracelluláris folyadékban a szabad aminosavak 25%-a glutamin. A gyorsan proliferálódó sejtek tápanyaga, így a fibroblastok, lymphocyták, macrophagok, epithelsejtek, valamint a bélmucosa sejtjei.

A glutamin egy ún. feltételesen esszenciális aminosav, bizonyos megváltozott körülmények között válik esszenciálissá. Ilyen körülmény a stresszhelyzet pl. nagyműtét, trauma, szepszis, égés, tumoros betegség, kemo -, sugárterápia utáni állapot. Ilyen posztagressziós anyagcsere állapotokban a szervezet glutamin igénye emelkedik, nem képes elegendő mennyiségű glutamint előállítani, a glutamintartalékok kimerülnek. 1 mol glutamin 30 mol ATP képzéséhez elegendő. A glutamin fontos szerepet tölt be a glutation szintézisében. A glutation feladata többek között a szabadgyökök (peroxidok) eliminációja, valamint a leukotriének szintézise. Súlyos betegeknél a csökkent plazma glutamin szint kimutatható.

A glutamin védelmi funkciói:

 

A D-VITAMIN

A D-vitamin hiány csonttüneteit már az ókorban ismerték, azonban részleteiben csak 1650-ben F. Glisson írta le. A csukamájolajat (amely valójában a tőkehal májának olaja) hosszú időn keresztül gyógyszerként használták a D-vitamin hiány kezelésére. A betegség első tudományos megközelítése McCollum és munkatársai nevéhez fűződik. 1914-ben vajzsírból egy zsírban oldódó alkotóelemet izoláltak, amelyet később „A-vitamin”- nak neveztek el. Az egészséghez szükséges zsírban oldódó alkotóelemek után kutatva Mellanby 1919-ben zsírszegény tejen és kenyéren élő kölyökkutyákon megfigyelte a csontbetegség kialakulását. A táplálékhoz hozzáadott vajzsír, vagy csukamájolaj csökkentette a betegség kifejlődését. A kulcskísérletet 1922-ben McCollum és munkatársai végezték, amikor megfigyelték, hogy a felhevített tőkehalmájolajban az oxidáció során az A-vitamin megsemmisül, de a csont növekedéséért felelős alkotóelem nem. Ezt a hőálló, zsíroldékony alkotóelemet D-vitaminnak nevezték el. Időközben, egy teljesen más gyógymód látott napvilágot a D-vitamin hiány kezelésére. 1921-ben Hess and Unger megfigyelték, hogy „a D-vitamin hiány előfordulása szoros összefüggést mutat a napfény szezonális változásával”. Chick és munkatársai az előbb említettek alapján azt állították, hogy a napfénnyel ugyanolyan jól lehet kezelni a D-vitamin hiányt, mint a csukamájolajjal.

A D-vitamin a szteroid hormonok családjába tartozó vitamin és ugyanakkor aktív hormon. A napfény ultraibolya (UV) komponensének hatására az emberi szervezetben is képződik a bőrben lévő 7-dehidrokoleszterinből, amely a bélben szintetizálódik koleszterinből. A növények ergoszterinjéből ugyancsak az UV sugárzás hatására jön létre D-vitamin. Így két formáról beszélhetünk: D2-vitamint (ergokalciferol), a táplálékkal vesszük fel, a D3-vitamin (kolekalciferol), amely a bőrben napfény vagy mesterséges besugárzás hatására keletkezik az előanyagából, a 7-dehidrokoleszterinből, illetve a táplálékkal jut be a szervezetbe. Az állati eredetű élelmiszerek D3- és D2-vitamint, a növényi eredetűek D2-vitamint tartalmaznak.

A D-vitamin legfontosabb szerepe, hogy elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést. Újabban génregulátor szerepet tulajdonítanak neki, szabályozza a sejtek növekedését, befolyásolja az immunfunkciókat, az inzulin és a vérnyomás szabályozásában közreműködő enzim, a renin termelését, valamint az endokrin működést.

Az alacsony D-vitamin szint (kisebb mint 15 ng/ml) szinte minden betegség kockázatát növeli: a daganatos megbetegedésekét, a szív-érrendszeri betegségeket, magas vérnyomást, agyvérzést, meddőséget, asthmát, időskori macula degenerációt. Jótékony hatású sclerosis multiplexben, gyulladásos reumatológiai és egyéb autoimmun kórképekben. Felnőtteknél a 2-es típusú cukorbetegség és túlsúly kialakulásának kockázatát is fokozza a D-vitamin hiánya.

A csontanyagcserében, s ezáltal az oszteoporózisban és a kórképpel együtt járó csonttörések megelőzésében vitathatatlan a jelentősége. Erősíti immunrendszerünket, így a legtöbb gyulladásos és autóimmun kórkép kialakulásában bizonyítottan védő szerepe van, valamennyi transzplantált szerv túlélését javítja. Számos vizsgálat igazolta, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos sejtek szaporodását, burjánzását, így tumor meg előzésben is kiemelkedő a szerepe, elsősorban vastagbélrák, az emlő - és prosztatarák megelőzésében.

 

A-VITAMIN

Az A-vitamin szükségletnek csak egyharmadát vesszük fel kész vitaminként, retinolként (máj, vese, halmáj, húsok, tojássárgája, tej, tejtermékek, margarin, vaj), a többi elővitamin, elsősorban béta-karotin formájában jut a szervezetünkbe. Az A-vitamin előanyagait (provitaminjait), az ún. karotinoidokat elsősorban a vörös, narancssárga és a sötétzöld húsú zöldségek és gyümölcsök tartalmazzák (pl.: sárgarépa, sütőtök, sötét zöld leveles zöldségek, a sárgabarack). Képviselőik az α-karotin, a β-karotin, a lutein, a likopin, a zeaxantin és a kriptoxantin. Eddig kb. 600-féle karotinoidot azonosítottak. Zsírban oldódó molekulák. A β-karotin megtalálható a sárgarépában, a tökben, a sárgabarackban, a sárgadinnyében és az őszibarackban. A likopin a paradicsomban, a lutein a kelkáposztában, a spenótban, a brokkoliban. Az A-vitamin könnyen felszívódik (a táplálékkal felvett mennyiség mintegy 70-90%-a hasznosul), és a feleslegben felvett mennyiség elsősorban a májban, de a légzőszervek és az emésztőrendszer nyálkahártyájában, illetve a szemben is raktározódik. Felszívódása zsír jelenlétében könnyebben végbemegy. Ha a zsírbevitel 5 g-nál kisebb, a vitamin és előanyagai rosszul szívódnak fel. Ha a szervezet hosszú ideig nem jut újabb A-vitamin adaghoz, a raktározott mennyiséget képes leadni, és ezzel fedezni a szükségletet. Az elővitaminok/karotinoidok felszívódása sokkal rosszabb, mindössze 20-50%-os, így ezekkel nem valószínű a túladagolás.

Az A-vitaminnak különösen fontos szerepe van a retina működésében. Hámvédő vitaminnak is nevezik, mivel a bőr, a nyálkahártya működéséhez szintén A-vitaminra van szükség. Ezen kívül szerepe van a csontok, a fogak és a kötőszövet fejlődésében is. Az A-vitamin hiányának első megjelenési formája az ún. farkasvakság, vagy szürkületi vakság. Emellett a szaruhártya kiszáradása, kifekélyesedése is kialakulhat. Hosszan tartó A-vitamin hiány teljes vakságot is okozhat. Az elégtelen A-vitamin bevitel ezen kívül szerepet játszhat légúti fertőzések, bőrkiszáradás, vesekövek és húgyúti fertőzések kialakulásában, illetve egyes hasmenéses állapotokban, étvágytalanságban, gyakoribb fertőzésekben, gyermekkorban a növekedés ütemének lassulásában, vérszegénységben. Az A-vitamin hiánya az idősek körében gyakoribb, általában a vitaminban szegényebb étrendjük miatt. A fertőzések, például a tüdőgyulladás fokozzák a vitamin felhasználását, ezért időseknél fokozottan figyelni kell az A-vitamin elégséges bevitelére is. Táplálkozással a túladagolása szinte lehetetlen, mert a szervezet a táplálék karotin tartalmából csak annyit alakít át A-vitaminná, amennyi szükséges a napi működéshez. A karotinoidokat antioxidáns tulajdonságuk miatt alkalmazzák egyes daganatos betegségek kezelésére, illetve megelőzésére. Csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Segítenek elkerülni az izületi gyulladást, a reumás megbetegedéseket. Csökkentik a napsugárzás káros hatását, erősítik a szervezet immunrendszerét. Az elégtelen bevitelhez hasonlóan a túladagolásnak is megvannak a veszélyei. Az erre utaló tünetek közé tartozik a vérzékenység, az ajkak berepedezése, fejfájás, ingerlékenység, oedema megjelenése a lábakon, csontok fájdalma, máj- és lépmegnagyobbodás. Csecsemők esetében jellegzetes tünet a kutacsok kidomborodása. Terhes nőknek az ajánlott mennyiségen felüli bevitel nem javasolt, mert magzatkárosító hatása lehet.

 

E-VITAMIN

Az E-vitamin (α-tokoferol) az egyik legjelentősebb antioxidáns hatású zsíroldékony vitamin. Mivel hatásait sejtszinten fejti ki, az öregedés folyamatát és első jeleit is késlelteti. Egészséges emberben, kellően változatos étrend, növényi olajok használata mellett táplálkozási eredetű E-vitamin hiány nem fordulhat elő. Zsírfelszívódási zavar esetében kell E-vitamin hiánnyal számolni és megfelelő módon pótolni. Az E-vitamin nem csak az öregedést képes késleltetni, de hatékonyan védi az immunrendszert a károsító anyagokból, mint például a cigarettafüstből származó méreganyagokkal szemben is. Alkalmas a Parkinson-kór kezelésére és az Alzheimer-kór lefolyását is befolyásolja.

Fő forrásuk a növényi eredetű olajok (szója, kukorica, repce, napraforgó), olajos magvak (mogyoró, mandula, tökmag, mák, gesztenye), búzacsíra, hüvelyesek. Biológiai hatása még nem teljesen tisztázott, ugyanis az emberi szervezetben az E-vitamin hiányának káros következményeire nincsenek egyértelmű bizonyítékok. Számos állatfaj és az ember szaporodásához nélkülözhetetlen. Szükséges a sejtlégzéshez, biztosítja a vörösvértestek hosszabb élettartamát, és a vas felszívódásában is szerepet tulajdonítanak neki. Az E-vitamin elsősorban a májban és az izmokban raktározódik, de megtalálható a herékben, a petefészkekben és a vörösvértestekben is. A táplálékkal bevitt E-vitamin mintegy 20-40%-a szívódik fel, a többi a széklettel ürül. Az E-vitamin antioxidáns hatása miatt kulcseleme a szervezet szabadgyökök elleni védekező-rendszerének. Megakadályozza az esszenciális zsírsavak oxidációját, védő hatást fejt ki egyes daganatos betegségek megelőzésében, a szívinfarktus kialakulásában és a máj elzsírosodása ellen is hatékony. Emellett magzatvédő hatása is van. Hiánya vérszegénységet, meddőséget és izomsorvadást okoz. Túladagolásának tünetei nem ismertek, és a feleslegben bevitt E-vitamin mennyiségnek nincsenek toxikus hatásai.