Speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszer.

Enterális glutamin -, - arginin -, valamint – béta-hidroxi-béta-metilbutirát pótlására (instant por) magas glutamin -, arginin -, béta-hidroxi-béta-metilbutirát szükséglettel rendelkező állapotokban pl.: sebészeti beavatkozás, balesetből adódó sebgyógyulás, égés, sarcopénia esetén.

 

Adagolás

Kiegészítő táplálás céljára. Javasolt adagolás felnőttek számára: napi 2-3-szor 4 csapott mérőkanállal (1 csapott mérőkanál = 5g).

 

Elkészítése

  1. Öntsön 200 ml lehetőleg hideg folyadékot egy tiszta pohárba.
  2. Adjon hozzá 4 csapott adagolókanál Glutamin Medical WH-t.
  3. Alaposan keverje fel.

 

Felhasználás

A feloldott készítményt tárolja hűtőszekrényben és 24 órán belül fogyassza el. Keverhető még gyümölcslével, vagy olyan ételekkel, mint pl. a joghurt, almapüré, stb. Amennyiben azonban a feloldás nem vízben történik, a készítményt az összekeverés után azonnal el kell fogyasztani.

 

Összetevők

L-glutamin, maltodextrin, L-arginin, Kalcium béta-hydroxi-béta-metilbutirát, természetes narancs aroma, cink citrát trihidrát, L-szeleno-metionin, Vitamin D3 (cholecalciferol).

 

Fontos figyelmeztetések

Kizárólag orvosi felügyelet mellett használható. Kizárólagos táplálásra nem alkalmas. Parenterálisan nem alkalmazható. Csecsemőknek 1 éves kor alatt nem adható.

 

Tárolás

Száraz helyen, szobahőmérsékleten.

 

Tápanyag táblázat

Átlagos összetétel

 

20 g por

100 g por

Energia

kJ (kcal)

325,8 (77,9)

1629 (389,4)

Fehérje

g

12,0

60,0

ebből glutamin

g

10,0

50,0

ebből arginin

g

2,0

10,0

Szénhidrátok / Carbohydrates

g

6,7

33,5

ebből cukor

g

0,26

1,3

ebből laktóz

g

0,0

0,0

Zsír / Fat

g

0,0

0,0

Rost / Fibre

g

0,0

0,0

Nátrium / Sodium

g

0,0

0,0

HMB Ca

g

1,0

5,0

Cink

g

0,00033

0,0017

Szelén

g

0,00001

0,00005

Vitamin D3 (cholecalciferol)

g

0,000006

0,00003

 

FELÍRÁSI SEGÉDLET

Elfogadható BNO kódok:                                           

E4400 - Mérsékelt fokú fehérje-energia hiányos alultápláltság

E4410 - Enyhe fokú fehérje-energia hiányos alultápláltság

R6330 - Táplálkozási nehézségek és zavarok

 

Az aktuálisan érvényes árért, kérjük, keresse fel az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő oldalát (http://neak.gov.hu/)

Készítmény megnevezése

Kiszerelési egység

Bruttó fogyasztói ár (Ft)

Normatív támogatási kategória (%)

Normatív támogatási összeg (Ft)

Térítési díj normatív támogatás esetén (Ft)

GLUTAMIN MEDICAL WH NARANCS ÍZŰ SPEC. GYÓGY. ÉLELM.

600g

12 741

55

7 008

5 733

Forrás: http://www.neak.gov.hu//data/cms1028342/PUPHA_GYOGYSZER_LAKOSSAGI_20210301_v2.xls

 

Termékár, - felírhatóság

Gyógyszertárakban kapható.

 

Közgyógyellátás terhére írható!

 

Allergén információk

Tej eredetű összetevőt tartalmaz, gluténmentes, laktózmentes

 

Indikációk

 

Kiszerelés

600 g-os visszazárható doboz 5 g -os adagolókanállal

A GLUTAMIN

A glutamin a szervezetben leggyakrabban előforduló aminosav, a testfehérjéket alkotó 5 legfontosabb aminosav egyike. Az izomzatban a szabad aminosav készlet 60%-a -, az extracelluláris folyadékban a szabad aminosavak 25%-a glutamin. A gyorsan proliferálódó sejtek tápanyaga, így a fibroblastok, lymphocyták, macrophagok, epithelsejtek, valamint a bélmucosa sejtjei.

A glutamin egy ún. feltételesen esszenciális aminosav, bizonyos megváltozott körülmények között válik esszenciálissá. Ilyen körülmény a stresszhelyzet pl. nagyműtét, trauma, szepszis, égés, tumoros betegség, kemo -, sugárterápia utáni állapot. Ilyen posztagressziós anyagcsere állapotokban a szervezet glutamin igénye emelkedik, nem képes elegendő mennyiségű glutamint előállítani, a glutamintartalékok kimerülnek. 1 mol glutamin 30 mol ATP képzéséhez elegendő. A glutamin fontos szerepet tölt be a glutation szintézisében. A glutation feladata többek között a szabadgyökök (peroxidok) eliminációja, valamint a leukotriének szintézise. Súlyos betegeknél a csökkent plazma glutamin szint kimutatható.

A glutamin védelmi funkciói:

 

A HMB

A béta – hidroxi – béta  - metilbutirát a leucin  metabolitja. A táplálkozással bevitt leucin körülbelül 5–10% alakul át a HMB – vé. A HMB – vel végzett vizsgálatokban átlagosan 3 g a napi beviteli mennyiség. Ez azt jelenti, hogy 60 g leucint kellene elfogyasztani egy nap, ez 600 g feletti jó minőségű, állati eredetű fehérjeforrást jelent. Ennyit lehetetlen napi rendszerességgel bevinni a szervezetbe, így ez csak táplálék kiegészítők formájában lehetséges.

A HMB különböző szerepet játszik az emberi szervezetben. Egyrészt a vázizom  -, illetve fehérje anyagcserében vesz részt, valamint befolyásolja az inzulinaktivitást.

A HMB klinikai vizsgálatokkal alátámasztva lassítja a fehérje lebontását az izmokban (proteolyzis), és javítja azokban a fehérjeszintézist (proteoinyntezis). Ezzel a hatásával az időskori, illetve a különböző betegségek okozta sarcopénia problémakörében nyújt kezelési lehetőséget. Fontos megjegyezni, hogy akár időskori, akár betegség okozta a sarcopénia, a HMB kezelést mindig testmozgással, edzéssel szükséges kombinálni.

A HMB hatásmechanizmusa három úton valósul meg. Egyrészt fokozza a szarkolemmális integritást, a citoszolos koleszterin révén, továbbá gátlolja a fehérjebontás a proteaszómákon keresztül, végül pedig a fokozott fehérjeszintézis az mTOR útvonalon keresztül valósul meg. Az mTOR kináz alapvető funkciója a sejtek transzkripciójának, transzlációjának, proliferációjának és növekedésének, azaz a fehérjeszintézisnek a szabályozása.

 

AZ ARGININ

Az arginin egy ún. feltételesen esszenciális aminosav, bizonyos megváltozott körülmények között válik esszenciálissá, ilyen pl. a növekedés, a stresszhatás, különböző betegségek, vagy a sport.

Az arginin legfontosabb szerepét a karbamidciklusban játssza. A karbamidciklus nélkül nem létezik élet. A ciklus lényege az ornitin → citrullin → arginin átalakulás (ornitin kör). A folyamatot az argináz enzim katalizálja. A szervezet így szabadul meg a felesleges nitrogén 86%-ától. A folyamat közben nitrogén-monoxid keletkezik, mely fontos szerepet játszik többek között az érfal simaizmainak elernyesztésében és ezáltal a vérnyomás csökkentésében. Az arginin nitrogén-monoxiddá és citrullinná alakul, amely értágítóként működik. A nitrogén-monoxid még fontos szerepet játszik a zsíranyagcserében, fokozta a glükóz és a zsír oxidációját, valamint megakadályozta a glükóz és a trigliceridek szintézisét. A szervezet az ornitint glutaminsavból is elő tudja állítani, és a karbamidciklus során arginin (is) keletkezik, de az ornitin előállítása glutaminsavból lassú folyamat. Ha a szervezetben gyors fehérjeszintézis folyik a fent említett „megváltozott körülmények” miatt, szükségessé válik az arginin külső forrásból történő pótlása.

Az arginint a szervezet felhasználja a fehérjeszintézisben, a karbamid ciklusban, a szövetek helyreállításában és az immunsejtek működésében. Az arginin N-tartalma igen magas más aminosavakkal szemben (32% vs. 16%). Különböző tanulmányok kimutatták, hogy arginin supplemetáció hatására javul az immunválasz, és fokozódott a sebgyógyulás. Kiemelt szerepet tölt be az optimális izomnövekedés és a szövetek helyreállításának szempontjából.

 

A D-VITAMIN

A D-vitamin hiány csonttüneteit már az ókorban ismerték, azonban részleteiben csak 1650-ben F. Glisson írta le. A csukamájolajat (amely valójában a tőkehal májának olaja) hosszú időn keresztül gyógyszerként használták a D-vitamin hiány kezelésére. A betegség első tudományos megközelítése McCollum és munkatársai nevéhez fűződik. 1914-ben vajzsírból egy zsírban oldódó alkotóelemet izoláltak, amelyet később „A-vitamin”- nak neveztek el. Az egészséghez szükséges zsírban oldódó alkotóelemek után kutatva Mellanby 1919-ben zsírszegény tejen és kenyéren élő kölyökkutyákon megfigyelte a csontbetegség kialakulását. A táplálékhoz hozzáadott vajzsír, vagy csukamájolaj csökkentette a betegség kifejlődését. A kulcskísérletet 1922-ben McCollum és munkatársai végezték, amikor megfigyelték, hogy a felhevített tőkehalmájolajban az oxidáció során az A-vitamin megsemmisül, de a csont növekedéséért felelős alkotóelem nem. Ezt a hőálló, zsíroldékony alkotóelemet D-vitaminnak nevezték el. Időközben, egy teljesen más gyógymód látott napvilágot a D-vitamin hiány kezelésére. 1921-ben Hess and Unger megfigyelték, hogy „a D-vitamin hiány előfordulása szoros összefüggést mutat a napfény szezonális változásával”. Chick és munkatársai az előbb említettek alapján azt állították, hogy a napfénnyel ugyanolyan jól lehet kezelni a D-vitamin hiányt, mint a csukamájolajjal.

A D-vitamin a szteroid hormonok családjába tartozó vitamin és ugyanakkor aktív hormon. A napfény ultraibolya (UV) komponensének hatására az emberi szervezetben is képződik a bőrben lévő 7-dehidrokoleszterinből, amely a bélben szintetizálódik koleszterinből. A növények ergoszterinjéből ugyancsak az UV sugárzás hatására jön létre D-vitamin. Így két formáról beszélhetünk: D2-vitamint (ergokalciferol), a táplálékkal vesszük fel, a D3-vitamin (kolekalciferol), amely a bőrben napfény vagy mesterséges besugárzás hatására keletkezik az előanyagából, a 7-dehidrokoleszterinből, illetve a táplálékkal jut be a szervezetbe. Az állati eredetű élelmiszerek D3- és D2-vitamint, a növényi eredetűek D2-vitamint tartalmaznak.

A D-vitamin legfontosabb szerepe, hogy elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést. Újabban génregulátor szerepet tulajdonítanak neki, szabályozza a sejtek növekedését, befolyásolja az immunfunkciókat, az inzulin és a vérnyomás szabályozásában közreműködő enzim, a renin termelését, valamint az endokrin működést.

Az alacsony D-vitamin szint (kisebb mint 15 ng/ml) szinte minden betegség kockázatát növeli: a daganatos megbetegedésekét, a szív-érrendszeri betegségeket, magas vérnyomást, agyvérzést, meddőséget, asthmát, időskori macula degenerációt. Jótékony hatású sclerosis multiplexben, gyulladásos reumatológiai és egyéb autoimmun kórképekben. Felnőtteknél a 2-es típusú cukorbetegség és túlsúly kialakulásának kockázatát is fokozza a D-vitamin hiánya.

A csontanyagcserében, s ezáltal az oszteoporózisban és a kórképpel együtt járó csonttörések megelőzésében vitathatatlan a jelentősége. Erősíti immunrendszerünket, így a legtöbb gyulladásos és autóimmun kórkép kialakulásában bizonyítottan védő szerepe van, valamennyi transzplantált szerv túlélését javítja. Számos vizsgálat igazolta, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos sejtek szaporodását, burjánzását, így tumor meg előzésben is kiemelkedő a szerepe, elsősorban vastagbélrák, az emlő - és prosztatarák megelőzésében.

 

CINK

1961 óta tudjuk, hogy a cinkhiány világszerte problémát jelent. Elterjedtebb azokon a területeken, ahol magas a gabonafélék és alacsony az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása. Nem feltétlenül az étrend alacsony cinktartalmú, de a biológiai hozzáférhetősége nagy szerepet játszik a felszívódásában. Ezekben a táplálékokban lévő fitinsav a cink egyik fő inhibitora. Táplálékaink közül a legjobb cinkforrások a húsfélék, a tojás, a máj, az olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a száraz hüvelyesek.

A cinkhiány kimutatására a szérum cinkkoncentráció, valamint az étrend cink tartalmának vizsgálata alkalmas. A cinkhiány elleni küzdelem négy fő stratégiája: az étrend módosítása / diverzifikálása, az étrend kiegészítés, illetve a dúsítás és a biológiai dúsítás. Az egyes módszerek megválasztása az erőforrások rendelkezésre állásától, a műszaki megvalósíthatóságtól, a célcsoporttól és a társadalmi elfogadottságtól függ.

A felnőtt populációhoz képest a csecsemőknek, a gyermekeknek, a serdülőknek, a terhes és szoptató nőknek megnövekedett a cinkigénye, és emiatt fokozott a cink kimerülésének kockázata. A hiány, klinikailag főként az epidermális -, a gyomor- és bélrendszeri -, a központi idegrendszeri -, az immunrendszeri -, a csontváz- és a reproduktív szervrendszereket érinti. A cinkhiány a növekedési időszakokban növekedésbeli elmaradást eredményez. Az alultápláltságban, alkoholizmusban, gyulladásos bélbetegségben és felszívódási zavarban szenvedő betegeknél fokozott a cinkhiány kockázata. Cinkhiány tünete lehet az étvágytalanság, a lassú növekedés, a hajhullás, a bőrgyulladások és a lassan gyógyuló sebek. A cink túlzott bevitele ritkán fordul elő, tünetei közül a hányás, a hasmenés és az idegrendszeri elváltozások a legjellemzőbbek.

A cink elengedhetetlen mikroelem az emberi anyagcseréhez, több mint 100 enzimet katalizál. Fontos szerepe van a sejtek regenerációjában, a sebgyógyulás folyamatában. A cink kofaktora a Timulinnak, ezáltal a T-sejt érleléséhez elengedhetetlen. Antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, és további antioxidánsokkal kombinálva mérsékelten hatékony lehet a középsúlyos, valamint az előrehaladott makula degeneráció progressziójának lassításában. A cink hatékony kezelés a Wilson-kór ellen.

 

SZELÉN

A periódusos rendszer 34. elemét 1817-ben Berzelius fedezte fel és a görög mitológiából ismert Selene Holdistennő nyomán szelénnek nevezte el. Az elnevezés azért is találó, mert miként a Holdnak, a szelénnek (Se) is két oldala van. Az elsőt, a károsat, a mérgező és rákkeltő hatású oldalát viszonylag korán felismerték. Az utóbbi évtized kitartó és napjainkban is folyó intenzív kutatómunkája azonban pozitív hatásait is bizonyította egyes betegségek kialakulásában, kezelésében és megelőzésében. Fontos megemlíteni, hogy a jód után ez volt a második mikroelem, amelyről sikerült igazolni, hogy a szelénhiány pótlásakor a hiánytüneteket ki lehet küszöbölni.

A gabonafélék szeléntartalma függ a talaj szeléntartalmától is. Említésre méltó szelén található még a húsokban, a halakban, a belsőségekben is. A szelén hiánya Magyarországon ritka. A legtöbb szelénhiányos esetet Finnországban, Kínában és Új-Zélandon mutatták ki. Kína Keshan tartományában 1935-ben felütötte fejét egy rejtélyes betegség, mely fatális szívizom degenerációval járt.  1979-ben sikerült bizonyítani, hogy ennek a szívbetegségnek az okozója a szelén hiánya, melynek pótlásával a betegség gyógyítható, ill. megelőzhető. Ismeretes a szelén antioxidáns-, antithrombotikus-, ill. lipid peroxidációt gátló hatása. A sejteket károsító szabadgyökök fokozott termelődéséhez olyan állapotok vezetnek, amelyekkel nap, mint nap találkozunk. Ilyen a stressz, a szennyezett levegő, a különböző vegyszerek, amelyek akár környezetünkben, akár az elfogyasztott táplálékban találhatóak. A szabadgyökök sejtkárosító hatása a szervezet egészében jelentkezik. Az ún. oxidatív stressz, vagyis a szabadgyökök képződésének folyamata az egyes szerveken különböző elváltozásokat képes létrehozni. Ilyenek például a már említett szívproblémák mellett a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, az agyi területen a stroke, a tüdő területén az asztma, de hozzájárulhat több szervet érintő kórképek kialakulásához is, mint a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások. Számos kedvező tulajdonsága mellett leginkább a szelén antivirális hatása kerül napjainkban előtérbe. 2005-ös felmérések alapján az inluenza járvány Európa azon országaiban volt különösen nagy mértékű, ahol alacsony szelén szint jellemző.

A szelén érdekessége, hogy bizonyos emberek és populációk jobban elviselik az alacsony vagy magas Se bevitelt, mint mások, ennek a ténynek számos lehetséges magyarázata van. Először is kapcsolódhat a polimorfizmusok jelenlétéhez olyan génekben, amelyek javítják az alacsony vagy magas Se bevitel kezelésének képességét. Másodszor, a magas Se státusz, a toxicitás nyilvánvaló hiányával, sőt jótékony hatásokkal, megtalálható azokban a populációkban, amelyek olyan toxikus elemeknek vannak kitéve, amelyekről ismert, hogy kölcsönhatásba lépnek a Se-vel, egyes esetekben komplexeket képezve. Harmadszor, a Se jótékony és káros hatása a Se dózisától és formájától (specifikációjától) függ. Végül lehetséges, hogy születéskor vagy egészen fiatal korától kezdve a magas Se-bevitelnek való kitettség megváltoztathatja a bél mikrobiota összetételét oly módon, hogy a Se-felesleg könnyebben ürüljön ki, csökkentve annak toxicitását.